Magyarországon a cukorrépa termesztésnek mintegy 130 éves múltja van. Szövetségünk elődje, Magyar Cukorrépa- termesztők
Országos Szövetsége (COSZ) az 1931. évi XIX Törvény felhatalmazása alapján alakult meg.
A második világháborút
követően a szocialista berendezkedésű állam működése idején a szakmai szövetség nem működött,
így a nemzetközi kapcsolatok is megszakadtak.
Az 1989-1990 évi rendszerváltást követően ismét napirendre került a szakmai szövetségek
megalakításának kérdése.
Az 1993 évi VI. Törvény alapján - amely az Agrárpiaci rendtartást foglalja magában - újból lehetővé vált a cukorrépa- termesztők
szakmai szövetségének megalakítása. Az akkor működő cukorgyárak
termelési körzeteiben 1993 őszén megalakultak a térségi
szövetségek, majd 1994.március 1.-én megalakult a Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége ( CTOSZ ).
Tevékenységével az országos szövetség a cukorrépa - termesztésben
érdekelt valamennyi természetes és jogi személy érekeit
képviseli függetlenül attól, hogy tagja-e a szervezetnek.Az érdekvédelem feladata a cukorrépa - termesztés és minősítés
folyamatának nyomon követése, a jövedelmező
ágazati tevékenység keretfeltételeinek biztosítása a kormányzati szervekkel
együtt működve,képviselni és védeni tagjai érdekeit a gazdálkodó -, az államigazgatási és hatósági szerveknél. Részt venni az
esetleges piaci
zavarok elhárításában és kapcsolatot tartani a külföldi társszervezetekkel, intézményekkel.
Cerkospóra előrejelzési pontok 2023-ban
TovábbEnyingi répanap (2022.10.19.)
TovábbÚj bankszámlaszám
TovábbTermelőknek szóló levelek, tárgyalások
TovábbEU-s cukorhírek, sajtóközlemény
TovábbRendezvény meghívók, tanácskozások
TovábbKártevő és betegség fertőzöttségi előrejelzés
TovábbCTOSZ levél - Vetőmag
TovábbBKI cukorrépa fajtabemutató
TovábbA cerkospórás levélragya
(Cercospora beticola)
a cukorrépa egyik legsúlyosabb betegsége. Erősen fertőzött állományban a veszteség elérheti az 50%-ot. A kórokozó mérsékelten meleg, csapadékos, párás időben júniustól, de gyakrabban július-augusztusban fertőzi a cukorrépa külső, idősebb leveleit. Sötétbarna, néha vöröses szegélyű, szürkésbarna közepű, 3-5 mm átmérőjű foltokat okoz (4. ábra). Ezek kezdetben elszórtan jelennek meg a leveleken, de számuk gyorsan gyarapszik. Az erősen fertőzött levelek sárgulnak, majd barnán, ráncosan elszáradnak. A lombvesztés tömeges lehet. A növény pótolja az elvesztett levélfelületet. Miközben a répafej megnyúlik, a répatest növekedése lassul, vagy leáll, csökken, vagy megszűnik a répatestben a cukor raktározása. A fertőzött magrépa levelei és oldalágai leszáradnak. A képződött gomolyok aprók, értéktelenek, rosszul csíráznak.