Cukorrépa termesztők és Cukorgyártók Szakmaközi Állandó Bizottságának működési szabályzata

 

A Szakmaközi Állandó Bizottság feladatköre

  • A Szakmaközi Állandó Bizottság (továbbiakban: Bizottság) a Szakmaközi Egyezmény által nevesített szakmaközi egyeztető fórum
  • A Bizottság hatáskörébe az alábbi feladatok tartoznak:
    • a Szakmaközi Egyezmény egyes rendelkezéseinek értelmezésével kapcsolatos vitás ügyek megoldása

    • a Vegyes Bizottság határozatával szemben előterjesztett jogorvoslati kérelmek elbírálása; továbbá a Bizottság figyelemmel kíséri a Szakmaközi Egyezmény rendelkezéseinek érvényesülését, előterjesztést tehet a Szakmaközi Egyezmény módosítását illetően a szerződő felek (CTOSZ és CIE) részére.

A Szakmaközi Állandó Bizottság létrehozása

  • A Szakmaközi Egyezmény hatálya alatt a felek 6 tagú Szakmaközi Álladó Bizottságot működtetnek, amelybe mindkét fél 3–3 tagot delegál.
  • A delegált tag megbízatása határozatlan időre szól, és visszahívással szűnik meg. A delegált visszahívására a delegáló fél jogosult.
  • A delegált tag maga helyett – teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt írásbeli meghatalmazással – esetenként helyettesítésével képviselőt megbízhat, aki teljes jogkörrel eljárhat.

Az ülések helye

  • A Bizottság üléseinek helye a CIE, vagy a CTOSZ székhelye. Az ülés megtartásának tárgyi feltételeit az összehívó fél biztosítja.

A Bizottság összehívása

  • A Bizottság összehívására bármely bizottsági tag jogosult, az ülés tárgyának, napirendjének és időpontjának megjelölésével, a többi bizottsági tagnak írásban (levélben, faxon, e-mailen) küldött meghívóval. Az ülést összehívó bizottsági tag az ülés összehívásáról a CIE vagy a CTOSZ titkárságát azonos módon kell értesítenie, hogy az ülés megtartásának feltételeit biztosítani tudják.

  • Az ülésre a tagokkal azonos módon, tanácskozási joggal meg kell hívni:

    • a CIE igazgatóját

    • a CTOSZ főtitkárát

  • Az ülés nem tűzhető ki a meghívó kiküldésének napját követő 3. munkanapnál korábbi, illetőleg a 7. munkanapnál későbbi időpontra.

  • A szabályosan értesített bizottsági tag, illetve meghatalmazott képviselője (a továbbiakban a tag alatt a tag meghatalmazott képviselője is értendő) távolmaradása az ülés megtartásának nem akadálya.

A bizottsági ülések lefolyása

  • Az Állandó Bizottság ülésének levezető elnöki tisztségét az a tag látja el, aki az ülést összehívta.
  • Az ülés akkor határozatképes, ha azon mindkét fél legalább 2-2 taggal képviselteti magát
  • Az ülés megnyitását követően a levezető elnök megállapítja az összehívás szabályszerűségét a Bizottsági ülés határozatképességét, valamint javaslatot tesz a jegyzőkönyv vezető személyére.
  • Az ülésen a meghívóban nem szereplő ügy csak akkor tárgyalható, ha valamennyi tag jelen van, és a jelenlevők egyhangúlag elfogadják az új tárgykör megtárgyalását
  • Az ülésen csak a bizottság tagjai, tagonként egy meghívott szakértő, a kötelezően meghívandó személyek és a jegyzőkönyv vezető vehetnek részt.
  • Bármelyik fél jogosult kérni az elnöklő tagtól az ülés egyszeri, legfeljebb 30 perces felfüggesztését konzultáció céljából.
  • A napirendre tűzött ügyet az ülésen döntésre kell vinni, vagy a tárgyalások folytatásáról a döntéshozatalra vonatkozó szabályok szerint határozhat a Bizottság.

Döntési mechanizmus

  • Az ügy eldöntése során a bizottság minden tagja egyenlő jogokkal bír. Minden tagot egy szavazat illet meg.
  • A Bizottság döntéseit határozati formában, egyhangú szavazással hozza meg.
  • A határozatot az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.

Eljárás megegyezés hiányában, illetőleg a megállapodás megszegése esetén

  • Ha a felek az ülésen az ügyet nem tudják érdemben lezárni, és a tárgyalások folytatásának időpontjában sem tudtak megállapodni, akkor bármely fél jogosult Választottbírósághoz fordulni, az ülést követő 30 naptári napon belül. Ezt a határidőt felek jogvesztő jogvesztő határidőnek tekintik és fogadják el.
  • Abban az esetben, ha az ülésen elfogadott megállapodást a felek egyike a másik fél írásbeli felhívása ellenére sem hajlandó betartani, az ezáltal sérelmet szenvedett fél jogosult Választottbírósághoz fordulni.

Választottbírósági kikötés

A felek kölcsönösen kijelentik, hogy a Döntési mechanizmus és az Eljárás megegyezés hiányában, illetőleg a megállapodás megszegése esetén fejezetekbe tartozó ügyek esetén kialakuló vitákban az Agrárkamara mellett működő Állandó Választottbíróság hatáskörének és illetékességének alávetik magukat.
Kikötik, hogy a Választottbíróság 3 bíróból álló tanácsban jár el, amelyben mindkét fél 1-1 bírót választ, a tanács elnökét a felek által választott két bíró jelöli ki. Az eljárásra a Választottbíróság eljárási rendje vonatkozik.

Az ülés dokumentálása

  • Az ülésről – egyidejű írásba foglalással – jegyzőkönyvet kell felvenni.
  • A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülés idejét, helyét, tárgyát, jelenlevőit, a levezető elnök megnevezését, az elhangzott álláspontok lényegének összefoglalását, az ülés eredményét – amennyiben az ülésen határozat született – a határozat szószerinti szövegét, az ülés résztvevőinek és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását.
  • A jegyzőkönyv 1-1 példányát az ülésnapon, az aláírásokat követően ki kell adni az ülés résztvevőinek.

A működési Szabályzat elfogadása

Jelen Működési Szabályzatot a felek az alul jelzett napon elfogadták.

Kelt: Budapest, 2004.08.26

CTOSZ CIE
Nevében Nevében
Szőke Géza dr. Pokol Balázs
Elnök Elnök

(letölthető, pdf)